A palota lakosztályai

- persze... *mosolyog, majd átballag a másik szobába, ahol magára ölt egy fekete hosszú "estélyi" szerű selyem ruhát, aztán visszasétál Mortishoz* mekkora lakosztályt szeretnél? nagyot, vagy jó a kisebb is?

nagyon szép*mondja ruhára célozva*ha már lakosztály, akkor legyen szép nagy*nevet*de furcsa...*nemigazán meri elhinni, hogy az uralkodó palotájában válogat a szobák közt*

*halvány mosoly, majd kilép a szobából, újabb hosszú folyosók, és elágazók után, több perces sétát követően benyit egy ajtón* parancsolj... ez üres, és remélem megfelel az alvárásaidnak...

*egy gyönyörű, tágas szobába vezet az ajtó. Mortis elámul az igényes berendezésen, majd jól láthatóan bólint*micsoda kérdés...ez a hely csodás*ismétli magát megint*

- örülök, hoyg tetszik, akkor mostantól ez az otthonod. remélem megjegyezted az útírányt, mert könnyen el lehet tévedni a apalotában. na mi lesz? be se invitálsz?

ja, bocsi..gyere csak be*széles vigyor*légy a vendégem*kacsint*azt hiszem egy egész ruhatárat is be kell szereznem előbb-utóbb*nevet*tudsz valami jó szabót?*kérdezi fintorogva*

*besétál a szobába és helyet foglal* szabót? nem... de a vásáron biztos lesz egy-kettő, és akkor vehetsz ruhát...*végighúzza az ujjait a szék karfáján* tudod ez a szoba egy kedves barátomé volt...

*meglepetten pislog*igen? kié volt? és miért nincs már it?*lassan kezd leesni neki*csak nem...csak nem halt meg..?

- de meghalt... a lázadók végeztek vele. remek vámpír volt, és mégjobb barát... *sóhajt* remélem, te nem jutsz majd az ő sorsára... mosolyodik el*

hmmm..énis remélem..*halovány mosoly*mesélnél nekem ezekről a lázadókról? nem is tudom kik vagy mik ezek*angyali arc*kicsit hülye vagyok vámpír-téren ezek szerint*teszi hozzá*

- a lázadók azon vámpírok, akik fellázadtak Akasha és nkil uralkodása ellen, és az utolsó erejükig küzdenek, hogy elpusztítsanak minden vámpírt, aki az uralkodó párt szolgálja, valamint hogy megdöntsék a hatalmukat...

Akkor ezeket meg fogom ölni*jelenti ki egyszerűen*esetleg segítesz rajtuk gyakorolni a harcot?*szemöldökhúzogatás*

- majd meglátjuk... *kuncog* de soha ne becsüld le őket. több rejlik bennük, mint ami kívülről látszik...

*szörnyen álmos már..nem is tudja, mióta nem aludt már egy egézségeset* ha megbocsájtanál...énelmennék aludni*kacsint*nem gond...?*odasétál az ágyhoz*

- csak nyugodtan. szép álmokat!*azzal kilép a szobából, és saját lakosztályába megy, ahol gondolsan magára zárja az ajtót, h senki ne zavarhassa meg*

*Néhány hosszú, magányos és végtelenül unalmas óra után, Meritaton, egyszerű, cselédruhába bújva lép ki lakosztálya ajtaján, hogy aztán a városba induljon, egy könnyed, esti sétára.*

*Kimerítő sétája után, fáradtan tér vissza és tér nyugovóra. Hamar elnyomja az álom, majd nyeli el a teljes, öntudatlan sötétség.*

*Az éjszaka eljövetelekor ébred, majd elidnul fürdeni. Nem sok időt tölt a kádban meg amúgy is éhes úgyhogy felkapja ruháit és indul is a partra egy kiadós vadászatra*

* Szinte már szalad a lakosztálya felé, mert a nappal vészesen közelgett már. Mikor végre beért Enkil és a saját hálószobájába, mosolyogva és megkönnyebbülten bújt be imádott hitvese mellé az ágyba, aki már ott várta. Mellé bújt szorosan és mellkasára hajtva fejét várta a hajnalt*

*egyenesen ide vezeti Ansuyát, benyit az egyik üres szobába, majd betessékeli a lányt is* A palotában vagy, mostantól ez az otthonod...

*Csak ámul és bámul,nagyon tetszik neki ez a hely*-Köszönöm*suttogja halkan e szavakat,hiszen nagyon örül,hogy Shane egy új és jobb életet nyújtott Ansuyának*

- ne köszönj semmit, majd csak az után, miutén belekóstoltál teljes egészében a vámpír életbe. Addig nincs okod hálálkodni *kacsint a lányra* Remélem tetszik ez a lakosztály.

*Elmosolyodik,sőt szinte vigyorog*-Viccelsz? Ilyen jó szobám még sosem volt!!!

- ennek örülök. Viszont ha lehet, akkor nagyon vigyázz magadra. Mostantól nem lesz olyan egyszerű az életed, mint eddig volt. Mindenhol veszély leselkedik rád, és bár az emebrektől nem kell tartanod, a legnagyobb ellenséged mégis e falak között él. A vámpírok nem éppen a legkedvesebb faj, jobb lesz, ha elkerülöd a konfliktusokat, ugyanis nem mindig a szavak beszélnek, olykor a tetteink teszik.

*a vigyor lemálik az arcáról,és komoly arcot vág*
-Értem...értem...*bólogat Shane szavaira*