Főtér

- nincs mit . *nevet, és a kezét nyújtja Ramszesznek, hogy felsegítse.* - Azt hiszem jobb, ha megtanulod, Egyiptomban veszélyes pimaszul válaszolgatni a vámpíroknak. Nem mindenki olyan türelmes, mint én.

*Elfogadja és már állva válaszol* akkor majd csak veled teszek kivételt *kacsint* mert tudom, hogy türelmes vagy. na meg a mesteremmel. *kuncog*

*Összevonja a szemöldökét.*
- tényleg, ki is a mestered? Egébként jobb, ha velem is csínján bánsz, vannak nehéz napjaim, és rossz hangulatom nekem is...

Tesphsuth. nem tudom ismered-e... okéoké, veled is vigyázni fogok *kacsint* merre laksz?

- Tephsuth! Igen, róla hallottam, de régen nem láttam. Hogy hol lakok? A palotában természetesen. *kuncog*- Pontosabban ott is Ízisz szentélyében. *körülnéz* - Van szállásod?

végülis mindig máshol lakok, mert nem akarja Tephsuth, hogy megtudják a létezésem. így egyik nap sem tudom pontosan, hogy lesz-e nyugodt helyem a napsugarak elől *morog*

*Felkacag*
- Ó! Csak nem fél a mestered Akasha haragjától? Nos, azt hiszem, akkor már úgyis lebukott, szóval nyugodtan pihenj meg. Szerencséd, hogy velem akadtál össze, így még túl is élheted!

*Mivel nem tud sokáig egy helyben maradni, és a fürdőzést megunva éhes is lesz, ezért kimerészkedik a városba. Egy darabig céltalanul járkál, vadászik, majd a főtérre ér, és ott beszélgetés hangjaira lesz figyelmes. Hathort felismeri, a férfit nem, de közelebb megy: épp olyan távolságba, hogy ha akarnak, akkor foglalkoznak vele, ha nem, akkor pedig lefoglalhassa magát...*

*Megérzi Nephtys jelenlétét, és felpillant.*
- Gyere közelebb Nephtys, mesélj, hogy telt a nappalod a szentélyemben?

Lehet, de én nem félek tőle *kacsint, majd észrevétlenül a másik vámpír felé bök* őt ismered?

*Az arcán bájos mosollyal lép közelebb, és mivel férfi van a közelében, ezért a csípője kicsit jobban ring járás közben, mint ami indokolt lenne.*
-Üdv! A nappal? remekül, úgy aludtam, mint akit leütöttek. Köszönöm, Hathor *mondja mosolyogva, az első düh már rég elmúlt.*

- Ismerem, tegnap őt tanítottam meg a jómodorra...*kuncog* - Nephtys, bemutatom neked Ramszeszet. Ramszesz, ő Nephtys. Tegnap őt kellett jómodorra tanítanom. Van elég gondom Egyiptom vámpírjaival. *színpadiasan szenvedő arc*

*Megnézi elég feltűnően a csajt* Üdv Nephtys. *kuncog* részvétem Hathor. de ha mi már csak ilyenek vagyunk, nem tehetünk róla... nevelésre-szorolunk *angyali arc*

-Egyiptom vámpírjai jobban megsínylik a nevelésedet, mint amennyi fáradtságot te ölsz bele. *mondja huncut mosollyal Hathornak, majd részvéttel teli arccal néz a férfira.* Te is szemtelen voltál vele?

- Az, de mivel eső alkalom volt, még túlélte. *kuncog* - Nos, azt hiszem, most, hogy összeismerkedtünk, talán találok nektek szállást a palotában. A vámpírok Egyiptomban ott laknak. *kacsint*

*Bólogat Hathor szavaira, majd ránéz csökönyösen* miért? másodszorra már nem élem túl? *angyali arc* tiszta luxus lesz... mikor indulunk? *kuncog*

-Egy férfi abban a palotában? Remek. *mosolyog, és Ramszeszre kacsint, bár vámpírral még soha nem volt... úgy, szívesen belekóstolna abba is...*

*Felkacag.*
- Nem ő az egyetlen, ha szórakozni akarsz, találsz partnert! *elindul a palota felé.* - mondjuk most indulunk Ramszesz! *nevet, és megsem áll a palota bejáratáig.*

*A város főterére érkezik, bár itt nem ismer senkit. Szeretne kikeveredni ebből a rémálomból, ijedten néz körül, majd a szembelévő sikátort becélozza, arrafelé indul*

*A városban sétál, már vadászott, most jóllakottan andalog, és figyeli, nem érez-e vámírokat. Mikor Bastete megérzi, elmosolyodik, és arrafelé indul.*

*lement sétálni kicsit a városba, jobban szereti éjszka mint nappal, még ha tudja is hogy veszélyes lehet halandóknak. Mégsem fél, elvégre az uralkodópár védelmét élvezi. Egy sikátorba fordul éppen be amikor a másik végén egy nő is, Bastet*

*Egy másik nőbe ütközik, önkéntelenül hátrébb lép.*
-Üdv... *köszön halkan, bár szívesen elfutna. A szeme sarkából észrevesz egy másik alakot is, és megmagyarázhatatlan félelem tölti el a szívét, ledermed.*

*Arra sétál, és mikor meglátja a két lányt, hidegen elmosolyodik, és kivillantja a fogait.*
- Üdv az idegeneknek! *búgja gúnyosan kedves hangon.* - Mi járatban Egyiptom földjén? *Nefertirire néz, a nő ismerős neki.* - Láttalak már?

Szia *köszön a rémült Bastetnek aztán a vámpír nőnek is* Igen Hathor, a királyi pár tróntermében gondolom. Én is őket szolgálom, csak még halandó vagyok. *tudja kivel beszél, így tisztelet van a hangjában, de tisztában van azzal is hogy ő maga sem akárki*

*Legszívesebben elszaladna a két nőtől.*
-Királyi palota? Mih...? Csak átutazóban vagyok itt, szeretnék már... *a kiutat keresi, a szeme cikázik a sikátorok között, nem tudja, merre induljon.*