Ízisz szentélye

*órák óta tartó imáját saját vérével szenteli meg, előkapja egyik tőrét, és mély vágást ejt bal alkarján. nézi, ahogy vére vörösre festi az oltárkövet. tudja, hogy Khal itt van, de nem zavartatja magát.*

*Kezdi érdekelni ez a bűnbánás, főleg miután megérzi a vér szagát. Odasétál Shane-hez és letérdel mellé. Elmond egy imát az Istennőnek* ~Miért imádkozol ennyi ideig? Akasha megbocsájtott és gyóntál is....~

~ nem Akasha bocsánatát kérem Izisztől, hanem azt, hogy saját magamnak képes legyek megbocsátani ~ *feleli gondoltaban, miközben még mindig patakzik a vére az oltárra. szemeit az oltár mögött felállított Izisz szoborra emeli, és vérkönnyek jelennek meg az arcán, miközben halkan mormolja tovább az imát*

*Finoman megfogja Shane sérült kezét és lenyalja róla a vért. Ezután a nő tarkójára emeli és közelebb húzza magához* Ne Ízisztől várd hogy megtudj bocsájtani magadnak. Ezt magaddal kell megvívnod!

*feláll az oltártól, és befejezi az imáját. sötét szemekkel néz Khalra* mi csak apró lényegtelen lények vagyunk az Istenekhez képest, ők irányítják minden cselekedetünket, és minden gondolatunkat.

-Talán...talán nem. És ha az Istenek arra akarnak minket megtanítani hogy magunknak kell elfogadni a vétkeket amit okoztunk? *közben ő is feláll * Ízisz Istennő talán azt akarja hogy bocsáss meg magadnak és fogadd el a tényt hogy hibáztál. Hibáztál mint bárki más! Ezmiatt most nem tölthetet napokig imádkozással az időt!

- talán igazad van... *megropogtatja a vállait* jobb lenne gyilkolással töltenem az időt... úgy is rámfér egy kis edzés.*kivonja a kardját, és megpörgeti a kezében* a városban megtalálsz, ha még tudni szeretnéd, mi lenne a feladatod.*azzal kiviharzik a szentélyből*

-Persze hogy szeretném tudni! És amúgy is rámférne már egy kis friss vér, rég nem vadásztam! *kuncog és Shane után megy még maga sem tudja hova*

*Királynői tehendői elől menekülve, végül Ízisz szentélyében kötött ki. Már maga a tudat, hogy itt lehet kicsit és nem a trónteremben kell ezernyi panaszt, problémát és fontos tehendőt végighallgatnia és megoldania, megnyugtatja valamelyest. Letérdel az oltár elé és halk imádkozásba kezd...*

*A hálóterméből egyenesen a szentélybe vezeti útja hogy imádkozzon Íziszhez s közben megpillantja az oltárnál Akashát. Hirtelen nem tudja mit tegyen, nem akarja megzavarni imádkozás közben így letérdel a bejáratnál és várja hogy Királynője végezzen*

*Mikor meghallja Khaleelt, úgy tesz, mintha ott sem lenne. Folytatja imádkozását, kissé hangosabban mint addig, de még mindig halkan, majd kicsivel később - mivel a férfinek nem nagyon akaródzik eltűnni -, vérét áldozva az istennőnek és feláll. Khaleel felé fordul és igyekszik nem kimutatni bizalmatlanságát. Bár mély vallásosságát jónéven veszi*
- Jó látni, hogy legalább az Istenekhez tisztelettel fordulsz... Khaleel *Minden igyekezete ellenére hangja fagyos és a név kiejtésekor halványan lenéző is* - Ha már úgyis itt vagy, megkérhetnéd Íziszt, hogy áldjon meg téged némi jómodorral is.

*Mikor látja hogy Akasha közeledni kezd mégmélyebbre hajol, s szívverése el kezd gyorsulni* Én mindenkihez tisztelettel fordulok Királynőm,...*hangja már szinte túlárad a tisztelettel:P* Ahogy óhatja Királynőm, megkérem!

* Annak ellenére, hogy Khaleel mélységes tisztelettel és alázattal mondta ezeket a szavakat, Akasha inkább vélte őket a pimaszság jelének, hangjából inkább hallotta a gúnyt... Felcsillant szemében a düh és már egész lényéből áradt a megvetés*
- Mit képzelsz!*szisegi halkan, majd rákiált a férfira* - Álj fel! Hogy merészelsz velem gúnyolódni?? A Királynőddel! *Mondja neki a szemébe nézve és lekever neki egy hatalmas pofont, persze még azt is királynőhöz méltóan*

*Felál, teljesen kétségbe van esve hisz fogalma sincs mit tett ellene. A pofon eléggé sziven üti* Elnézést Királnyé ha gúnyt fedezett volna fel hangomban igérem többé nem fordul elő. Fogadja tisztes alázatomat! *Lehatja fejél*

*Legalább akkora képzeletbeli pofont kapott Khaleeltől, mikor rádöbbent az arckifejezésétől, hogy valóban nem gúnyolódásnak szánta a dolgot és hogy ez az arculcsapás felért neki egy tőrrel a szívébe. Egy másodperc erejéig felmerül benne az a futó gondolat, hogy mi lenne ha átölelné és bocsánatot kérne, mint ahogy egy kisfiútól tenné, de rögvest el is hessegeti az ötletet. Felemeli a férfi fejét, hogy a szemébe nézhessen - ami már nem szór szikrákat, meglágyult, akár a mosoja - és halkan így szóljon*
- Mind bocsánatkérésed, mind alázatodat és tiszteletedet elfogadom! De most menj és mondj el egy imát Ízisz Istennőnknek! *Azzal kilép a szentélyteremből és a lakosztálya felé veszi íz irányt... Majd egy hirtelen és őrült gondolattól vezérelve visszafordul és megkérdezi Khaleeltől*
- Oltottad ma már a szomjadat, Khaleel?

-Igenis királynőm imádkozni fogok! *mikor már Akasha elindult ő maga is indulna a szentély belsejébe mikor a királynő megszólítja* Még nem ontottam, mikor keltem rögvest Íziszhez jöttem!

*Sokmindent ígérő mosollyal pillant Khaleelre és így szól*
- Akkor hát... Miután végeztél az imádságaiddal, gyere a Nílus partjára vadászni. *Azzal ismét kifordul a szentélyből és a lakosztályába megy átöltözni*
~ Ott várlak ~ *üzeni még neki és indul az említett helyre*

*Most nem tudja sírjn e vagy nevessen, bólint Akashanak és megy is a szentélyhez imádkozni. Miután elmondja imáját s vérét áldozza maga is átöltözik majd indul is a Nílus partjára kisebb reménnyel hogy nem ez lesz az utolsó éjszakája...*

*Nemrégiben ment le a nap, s az éjszkaát szokásosan imádsággal tölti. Betér Ízisz szentélyében, letérdel az oltár elé és imánt mond, kérleli az Itsennőt hogy Akashat téritse épp észhez és változzon meg hamar, mert kénytelen lesz rosszat tenni ellene*

*Hathorral való beszélgetése igen csak összezavarta. úgy döntött, ideje meglátogatni Iziszt, hogy tanácsot kérjen tőle, és hogy lelkében nyugalmat teremtsen. épp hogy belép az ajtón, mikor észre veszi a térdelő férfit. megáll, nem akarja zavarni, konkrétan ügyet sem vet rá. azt érzi, hogy sokkal erősebb nála, de valahogy most ez is hidegen hagyja. az Istennőre függeszti tekintetét, és magában fohászkodik megváltásért*

*Észreveszi Shane-t az ajtóban, befejezi fohászát, véráldozatot ad az istennőnek, s feláll, hogy üdvözölje a nőt* Üdvözletem, segíthetek valamiben, vagy zavarok? *kedvesen moslyog Shane-re*

*hosszú percekbe tellik, mire elvonja tekintetét az istennőről, és a férfira néz* nem hiszem, hogy egy testvérem a vérben tudna segíteni a gondjaimon, de azért köszönöm a kérdésed. *visszamosolyog, de arcára kiül a gondterheltség*

-Valami gond van? Nem látszol túl nyugodtnak! Szivesen segítek, elvégre ez az én dolgom, hogy rendet tartsak a palotában és irányítsam a munkásokat! Te milyen posztban vagy? *kérdi, hiszen bármily régóta dolgozik a királyi párnak, még nem volt szerencséje Shane-hez*

*elkerekednik a szeme, most esett csak le neki, hogy ez a vámpír valami nagy beosztásban lehet, sőt, így, hogy jobban végignéz rajta egyetlen rang jut az eszébe: sáfár. kissé zavarba jön, és kihúzza magát, majd fejet hajt a férfi előtt* a királynő testőrségének vezetője vagyok..

*Felkuncog* Ugyanmár, ugyanolyan vámpír vagyok mint te, ne hajolgass itt nekem. *kacsint* Áh a testőrség vezetője? Elismerésem. Akkor egyenesen a királynétól kapod a parancsot igazam van? Néha elég félelmetes tud lenni, és könyörtelen, de igazából jó királynő! *elhúzza kissé a száját, sajnos túl rég tapasztalhatta Akasha jóságát*