Főtér

*Amint meghallja Hathor üdvözlő szavait, a földre ejti a hullát és felé fordul, elmosolyodik és köszönti*
- Üdvöz légy te is, Ízisz főpapnője! A legjobbkor érkeztél, épp társaságra vágytam... *Nem fejezi be a mondatot, mert Khaleel is megérkezik* - Ahogy látom, társaságom akad bőven mára. *Khaleelre mosolyog, majd megpillantja az egy fal tövében megbúvó Shane-t is* - De olyan is akad, aki inkább megvárná távozásom, egy fal mellett rejtőzve... *Shane felé indul, s menet közben megválik a köppenytől. Alatta díszes ruhát visel. Mikor a vámpírnőhöz ér, kezei közé fogja arcát és kényszeríti, hogy a szemébe nézzen* - Félsz tőlem Shane? Vagy titkolsz valamit? *kérdi lágy hangon*

*A királynő után néz, és kicsit aggódik Shane miatt, de igyekszik titkolni a gondolatait.*
- Szia Kheleel! *mosolyog a férfira, és megsimogatja az arcát... Azt hiszem érdekes esték lesz ma...*fejével a királynő felé bök*

*Nyel egyet, mikor Akasha kiszúrja Shanet, reméli hogy nem lesz semmi baja a vámpírnőnek* Én is úgylátom Hathor! *mosolyt erőltet magára és kissé bele is pirul a simogatásba, de most sokkal jobban félti Shanet*

*szeme sem rebben, mikor mindannyiuk anyja "elkapja" őt* nincs titkolni valóm előtted, és félelmet sem táplálok az iránt, akit már oly sok éve szolgálok bizalommal és hűséggel*feleli tűrve Akasha tekintetét, de azért hangjában meg van a kellő tisztelet*

*Elengedi a lányt, de nem hisz neki. *
- Akkor hát... Miért nem jöttél üdvözölni engem, akár Hathor és Khaleel? Ha olyan hű vagy hozzám, mint mondod, s nem titkolsz előlem semmit, ha valóban nem félsz haragomtól, hisz okod sincs reá, akkor mégis miért rejtőztél el? Beszélj őszintén és bátran, Shane! *Mondja, s hangja még mindig simogatóan lágy, türelmes és nyomát sem észlelni haragnak.*

- Nah, ha a mi királynőnk úgy döntött, hogy Shane titkol valamit, jobb lesz, ha Shane bevallja, hogy titkol valamit, még akkor is, ha nem titkol semmit.*súgja alig mozgó sájjal Khaleelnek* -Mert ebből baj lesz!

-Akkor találjon ki gyorsan valamit, mert a végén még szárazra véli majd szívni a királynő! Reménykedjünk! *súglya vissza hathor, bár semmi értelme, hiszen Akasha úgyis meghallja ha akarja*

- miért mentem volna oda hozzád? mikozben vadászol, nem akartalak megzavarni, amúgy is, az én feladatom a te védelmed, nem pedig az, hogy társalgónőd legyek. *mondja egyszernűen, nem tud másképp felelni, hiszen ez az igazság* ha úgy véled titkolok valamit, vedd vérem. életem nyugodt szívvel áldozom bizalmatlanságod oltárán. *hajt fejet*

*Természetesen meghallotta mind a két megjegyzést és nem vált éppen tetszésére egyik sem. ennek hangot is ad, válla felett hátrasandítva*
- Még egy eféle megjegyzés és titeket szívlak szárazra, tiszteletlen mihasznák! Hogy merészeltek rajtam gúnyolódni! *suttogja visszafojtott dühvel, de biztosravéve azt, hogy mindketten hallották. Aztán Shane felé fordul ismét, már mosolyogva*
- Hiszek neked Shane és nem kételkedem benne, hogy gondolkodás nélkül dobnád el az életed, ha úgy akarnám. De érzem, hogy más oka is volt annak, hogy nem jöttél oda hozzám... Ám ha nem akarod, ne mondd el, mi volt az. Inkább gyere és beszélgess velem meg azzal a kettővel egy kicsit. Lazíts egy keveset! Ma nem kell védelmezned, jó Shane! *az utólsó mondat után, elindul, vissza Hathorhoz s Khaleelhez. Pár kecses lépés után visszafordul és Shane felé nyújtja a kezét.*
- Gyere! *hangzik a parancs, aztán a nővel együtt tér vissza kéz a kézben a másik kettőhöz*

* a szemét forgatja, míg Akasha elfodul, majd hódolatteljes arcot vág, mikor visszafordul felé.*
- Eszemben sem volt rajtad gúnyolódni úrnőm! Mindössze hangot adtam csodálatomnak az iránt, hogy mennyire szigorúan, és hangsúlyozom, jogosan szigorúan fogod népedet...

-Igen, úgy ahogy hathor mondja, úrnőm! Én se akartam rajtad gúnyolódni, hiszen tudod hogy minden csodálatom a tiéd! *mélyen meghajol Akasha előtt, majd mikor Shane-el együtt elmennek előttük, nyelvet nyújt Hathornak, jelezve hogy megúszták*

*szorosan Akasha mellett halad, a királynő még csak nem is sejtheti mi játszódik le benne. a kötelék, ami kialakult köztük az idő során, egyre csak erősebb lett, és Shane már nem tudja a szerelmet és a szeretetet elkülöníteni egymástól. mestere nélkül az ő életének sincs értelme. és megijedt ettől az érzéstől, ami most felerősödött, mivel érzi, hogy veszély omlik a birodalom falaira.*

*Túl dühös a két vámpírra ahoz, hogy Shane félelmét, vagy zavartságát észrevegye. Elengedi a lágy kezét és a másik kettőhöz megy. Két-két hatalmas pofont kever le nekik és ezt fűzi hozájuk*
- Óó... Hát persze! Most sem akartok lóvátenni, ugye? Hát tényleg azt hiszitek, hogy olyan ostoba vagyok, hogy nem veszem észre, mi bújkál a mosolyotok mögött, miközben hajbókolva hazudoztok? Hogy nem veszem észre, mikor a hátam mögött összesúgtok? *Megáll Khaleel elött, hirtelen szorosan magához öleli és a nyakába harap. Miközben vérét szívja, gondolatban üzeni Hathornak, úgy hogy Shane is hallja*
~ Jól figyeld meg, miként hagyja el ennek a mihasznának a testét minden csepp vér, jól vésd most eszedbe, mert te nem ilyen kegyes büntetést kapsz majd, ha mégegyszer tiszteletlen leszel velem szemben! Túlságosan elbíztad magad főpapnő, ha azt képzeled, hogy eféléket megtehetsz!~

*Nagyot nyel, és minden erejével rejti gondolatait, melyek abban állnak, hogy a királynő egyszer még megkapja...De most nem mer felelni, csak tiszteletteljesen lehajtott fejjel áll.*

*Épp válaszolna Akashanak hogy tényleg nem akart gúnyolódni, mikor az magához ragadja. Felnyög, mikor a királynő fogait a nyakába mélyszti és vérét veszi. Hiába próbál ellenállni nem tud Akasha szorításából menekülni, s egyre gyengébbé válik, ahogy vére fogyni kezd*

*megígérte még régebben Khaleelnak, hogy ha lehet megvédi őt... legalább is most elgondolkozik azon, hogy a védelmére keljen, de a királynő oly gyönyörű mikor táplálkozik, hogy nem indul meg a mozdulat, ami Khal védelmét jelentené. elhülve néz a férfi arcára, amint lassan távozik belőle - kortyról-kortyra - az valamit jelentő vitae*

*Nem tudja miért, de mégsem öli meg Khaleelt. Talán mert érzi, hogy Hathor nem retteg tőle, meg sem rezdül, sőt, dühös, bár rejteni próbálja. Az utolsó pillanatban engedi el és hagyja lecsúszni a földre.*
- Ha valamit mondani kívánsz, Hathor... Végy erőt magadon és mondd ki! Ne csak akkor legyen hangod, ha nyájas hazugságokat kell duruzsolni!*Lenézően végigméri Hathort, aztán otthagyja őket és a Nílus partja felé sétál.*

- Mondjam, de leép anélkül, hogy meghallgatna! *morogja, és villogó szemmel néz Akasha után, majd letérdel Khaleel mellé, és felharapja a csuklóját. Itatni kezdi a férfit. Érzi Shane gondolatait, így rámosolyog a nőre. -Nem lesz semmi baja...*kacsint**

*Lábai már nem tatrtják, mindössze Akasha tartja őt, kezeit próbálná Hathor és Shane felé nyújtani, segély kérés képpen, de aztán a királynő elengedi és a földrezuhan. Megvonaglig, a vérhiány olyannyira legyengítette, hogy már levegőt se tud venni. Aztán arra kap észbe hogy Hathor csuklójából issza a vért. Iszik pár kortyot, annyit, hogy lábratudjon állni* Köszönöm,! *mondja a főpapnőnek*

*bólint Hathor szavaira, majd hátat fordít a társaságnak, és vissza tér a palotába. próbálja kiverni a fejéből saját zavartságát. a nap első sugara azonban márványszerű szoborrá formázza őt, és úgy fekszik az ágyán, mintha elétre volna a végső halál*

* Mikor látja, hogy Khaleel már megmarad, rámosolyog a férfire, és búcsút int neki, majd visszaindul a palotába. Közben magában füstölög Akasha viselkedésén.*

*Mielőtt visszatérne a palotában, elkap még egy halandót, hogy feltöltse vérkészkletét. Mikor a friss, forró vér, átjárja teste teste minden porcikáját. Immár újjult erővel tér vissza a palotába*

*Ansuya a főtéren sétálgat,éppen azt nézi kitől csempésszen el egy kis elemózsiát,hiszen már legalább két napja nem evett a szegény lány*

*a sötét magával hozta a ragadozókat is. Míg Ansuya elemózsiáért van itt, addig Shane azért, hogy egy emberből táplálkozoon. Hamar kiszúrja a lányt, hiszen a mozdulatai elárulják. Úgy dönt követi*

*Egy árushoz veszi az irányt,aki már éppen bezárna.Ansuya előveszi a tőrét majd a férfi torkához szorítja,aki elkezd kapálózni és metegetőzni*-Kérlek,nekem családom van,nélkülem meghalnak!*mondja kétségbeesetten*-Nekem sem volt sosem jó életem...így jártál*jelenti ki majd elvágja a férfi torkát,aki rögtön halottként esik a földre.*